Van, ki vigyáz ránk

A mindennapok fanyar fintora
takarni akarja vágyott életed,
de megszólal mindőnk mentora:
- Itt vagyok, s itt leszek véletek!

Bűneitekért

Simogató mirtuszkoszorú
Íveli körül a homlokom,
Ma nem vagyok mégsem szomorú,
Arcomon mosolyom szónokol.

Nyílj meg!

Idegen a világ,mi
Szemedben élni látszik,
Tőled távol, nem érint.
Engedd magad! Legyél itt!

Nap ragyog az égen fenn,
SZemembe süt, s élvezem,
Erdőt, mezőt széppé tesz,
Rossz napjaim széttépem,

Eltemetem, emlék lesz.
Többé rá nem emlékszem,
Mi gyötört, és megbántott.
Isten adott egy lángot.

Neked is ad, kérned kell,
Kérjél hát, hisz élned kell,
Engedd közel magadhoz,
Tobozodból magot hoz.

Ne aggódj!

Valaki eldöntötte helyettem,
S meg kellett születnem. Ezt megettem.
Valaki óv ma még a széltől is,
Minden gonoszságtól féltőn int.

Valaki ott jár-kel a nyomomban,
Emiatt nem fekszem még romokban.
Valaki vigyáz rám, bárhol vagyok,
Most mégis úgy érzem, távol vagyok.

Valaki itt van. Be kell vallani.
Nem tudom Őt látni, se hallani.
Valaki, mert Ő több, mint valami,
Mindig is több, jobb volt, mint vala mi.

Valaki, mert személy Ő, nagy ember,
Világ fájdalmával, de nagy keggyel.
Valaki kételkedik még Benne,
De Ő itt van, s itt marad! Mért menne?

Jöjj el!

Teljesen eldurvult a Föld,
Elfakult, elszürkült a Zöld.

Refrén:

Jöjj el, Jézus, jöjj el újra,
Kész vagyunk a végső útra!
Hisszük, Te vagy a mi Urunk,
Szeretünk téged, Krisztusunk!

Földed gonoszság uralja.
Nem kell a sátán hatalma!

Refrén

Bizonyságot, s csodát tettél,
S most kérdezik, hová lettél.

Refrén

Bár velünk van Szent Szellemed,
Elfordultak az emberek.

Refrén

Elhagyott a néped, Urunk,
De mára már mindent tudunk.

Refrén

Munkálkodj az életünkben,
A kétkedést végleg űzd el!

Refrén

Dicsőítjük újra neved,
Hadd lehessünk újra Veled!

Refrén

Szólítunk, és hívunk Téged:
Jöjj el, s Veled leszünk végleg!

Refrén

Add Úr Jézus

Add Úr Jézus, hogy a hitet megleljem,
Szívembe zárjam, és el ne engedjem!
Add Úr Jézus, hogy bűneim meglássam,
Ezeket szívből, őszintén megbánjam!

Világod kapuja előtt állok,
Az örökös harcot megelégelve,
A kegyes megbocsájtásra vágyok,
Folyton megújuló szeretetedre.
Áhítozom a mindig kék eget,
Honnan Úr Jézus rám szemed veted,
Áhítozom az örök életet,
Hol mindig ott van a Te szereteted.

Add Úr Jézus, hogy Hozzád megtérhessek,
Az életben többet soha ne vétkezzek!
Add Úr Jézus, hogy Benned megtisztuljak,
Feléd az úton bátran elinduljak!

Világod kapuja előtt állok,
Az örökös harcot megelégelve,
A kegyes megbocsájtásra vágyok,
Folyton megújuló szeretetedre.
Áhítozom a mindig kék eget,
Honnan Úr Jézus rám szemed veted,
Áhítozom az örök életet,
Hol mindig ott van a Te szereteted.

Köszönöm Úr Jézus, mit értünk adtál:
Értünk éltél, szenvedtél, s értünk haltál.
Köszönöm Úr Jézus, hogy hallgatsz engem,
Bűneim megbántam, hát bízhatsz bennem.

Világod kapuja előtt állok,
Az örökös harcot megelégelve,
A kegyes megbocsájtásra vágyok,
Folyton megújuló szeretetedre.
Áhítozom a mindig kék eget,
Honnan Úr Jézus rám szemed veted,
Áhítozom az örök életet,
Hol Veled mindig boldog lehetek.

Köszönöm Úr Jézus, hogy itt vagy velem,
Köszönöm, hogy biztosan fogod kezem.
Köszönöm Úr Jézus, hogy vezetsz engem,
Hogy életem kezedbe letehetem!

Világod kapuja előtt állok,
Az örökös harcot megelégelve,
A kegyes megbocsájtásra vágyok,
Folyton megújuló szeretetedre.
Áhítozom a mindig kék eget,
Honnan Úr Jézus rám szemed veted,
Áhítozom az örök életet,
Hol Veled mindig boldog lehetek.

A megoldás

Mikor az életed már csak fabatkát ér,
Mikor a lelked feladja, s megváltást kér,
Mikor a távolság éppen nem boldogít,
Mikor az idő is ellened dolgozik...

Ha már egy jó szóra szomjazol réges-rég’,
Ha már kétségbeejtő a mély üresség,
Ha már legyőznek a bűnös gondolatok,
Ha már az életed végét fontolgatod...

Akkor se add fel, és végy erőt magadon,
Akkor hidd el, hogy Úr Jézus a hatalom,
Akkor vedd észre a segítő szándékot,
S akkor hagyd el végleg a sötét árnyékot!